Elnézést kérek mindenkitől, aki már unja. Én nem unom, mert érdekes újdonságokba botlottam.
A szerdai csibén – többek között – a kapu is előkerült témaként, mert ugye a kilépőkártya miatt kellett róla beszélnünk. Természetesen egyből vita alakult ki. Nem is a kártya miatt, hanem egyáltalában az egész kapu miatt. Alant szeretnék megosztani veletek néhány felmerült érvet – természetesen, mivel a gyerekektől származnak, mind kontra és nem pro.
Kezdjük ott, hogy amióta nincs kijárás, a cigarettázó gyerekek rendszeres időközönként megszállják a vécéket és az öltözőket. Ezek a helyiségek utána elviselhetetlen állapotba kerülnek, mind szag, mind az egy főre jutó rákkeltő anyag tekintetében (nálam cigihez jobban értő ember kérem, majd pontosítson). A nemdohányzó gyerekek teljes joggal vetik fel a kérdést: velük most mi lesz? Fulladjanak meg? Patrónusom – ki kell emelnem, hogy ő nem képezte szerves részét a kapuügyi vitáknak anno – notálta az érvet, magyarázattal ott helyben nem tudott szolgálni (természetesen azért is, mert nem volt része a vitáknak).
A másik a kártyával kapcsolatos, s ugyanazt a csúnya, őskonzervatív elképzelést veti fel, amit már az előző írásomban feszegettem: miért nem egyénre szabott ez a bizonyos tiltás? Sőt. Patrónusom szerint a „komoly szülői nyomás” szerves része volt a kapu felállításának, erre mondjuk nem leltem utalást a Baranyai István által figyelmembe ajánlott beszámolóban (az idevágó részlet később). Ha a szülői nyomás ekkora jelentőséggel bírt, akkor máris van egy alapvető kérdés – s rendkívül örültem, hogy nem én voltam az, aki feltette: akkor miért nem mehet ki az a gyerek, akinek engedi a szülője? Még csak logisztikai hercehurcával sem jár! Úgy, ahogy a kártyára rá lesz írva, ki mikor mehet ki, ugyanígy lehet rajta jelezni, kimehet-e a gyerek vagy sem. Arra nem gondolok, hogy pont az AKG lenne az az iskola, amelyik a szülők véleménye ellenére senkit sem engedne ki. Fel sem tudom fogni, miért nem jutott ez a megbeszélések során a tanári kar eszébe. Patrónusom ezt az érvet is továbbítani fogja a tanári megbeszélésre.
Nyilvánvalóan nem kicsi azoknak a száma, akik csak úgy utálják az egész kijárási tilalmat, s ők nem azok, akik dohányozni vagy fűügy miatt járnak ki (utóbbira az idevágó beszámolórészletben lesz utalás): azoknak a legrosszabb ez, akik csak a „kínaiba” vagy a „cébéába” akarnak kimenni. Persze jelen esetben ők képviselik azt a szürke tömeget, akik felett oly könnyű elsiklani egy döntés meghozatalánál, de ez nem változtat azon, hogy őket érinti az egész a legkevésbé, és mégis ők azok, akik a leginkább megérzik a kapu preventív hatását.
Íme az iskola éves beszámolójának idevágó részlete (mivel bárki letöltheti az AKG főoldaláról, természetesen gond nélkül megjelenhet itt is):
"Először fordult elő, hogy néhány felső éves tanuló rendőrségi razzia során „drog-ügybe” keveredett (füveztek), s bár maga az esemény hétvégi esti buli története volt, a vizsgálatok során kiderült, hogy az iskola környékén is megjelentek nem kívánatos külső kapcsolatok, emiatt kénytelenek voltunk napközben bezárni az iskolát."
Az irományaimhoz egyre aktívabban hozzászóló Baranyai István nem tudom, korábbi bejegyzésem melyik részét érezte hazugnak és összeesküvőnek. Ha erről a mondatra gondol: „a hivatalos kommunikáció szerint a rendőrségi vizsgálat idejéig [szerelik fel] a kapucsengőt”, akkor ismét csak azt tudom reagálni, hogy velem ezt közölték csibén. Ezt mondjuk egyébként sem érzem összeesküvő gondolatnak. Az írásom többi részét azonban alátámasztja a tanári beszámoló is. Nem értem hát a problémát.
A kommünikéhez már mindent leírtam, amit leírni szándékoztam. Már csak egy apróságot jegyeznék meg. Tudtátok, hogy egyesek szemében az iskola a kapuügy miatt elvesztette a személyiségközpontúság képét? Szerintem ez túlzás, de léteznek ilyen hangok is.
A dokumentum egy része egyébként teljesen a blog portfóliójába vág. Az oldalsávban megtalálhatjátok.
Utolsó kommentek